Kérdezted már magadtól?

Mi van akkor, ha a kulcs az örömhöz és minden máshoz , ha megkérdezzük magunkat: "Minek vagyok most elköteleződve?"

Mi van akkor, ha  elköteleződsz az életnek és egy teljesen más távlat nyílik meg számodra: egy olyan hely, ahol megtapasztalhatod, mi vagy te, mivé válhatsz, mit tudsz létrehozni, és azt megélheted, hogy TE VAGY az ajándék, a lehetőség az inspiráció?

Mi van , ha nem használunk hátsó ajtókat az életünkhöz?

Hány hátsó- ajtót használunk, hogy még csak véletlenül se legyünk mindig jelen életünk színpadán?

Hogyan tudom megengedni magamnak, hogy azt az életet éljem/válasszam, amit választani/élni szeretnék?

Milyen lenne, ha mernél önmagad lenni, és önmagad választásai mellett kiállni?

Milyen lenne az, ha nem hazudnék magamnak? Könnyű vagy nehéz?

Sokszor azt gondoljuk, hogy mindig erősnek kell lennünk és állnunk kell az élet viharait és a nagy igyekezetünkben nem vesszük észre azt a végtelen erőt, ami pont az abszolút sebezhetőségben rejlik. Amikor teljesen leengedjük a felépített védőfalainkat olyankor tudunk igazán szabadon mozogni, érzékelni és megválasztani a következő lépésünket. Mi kéne hozzá, hogy minél több helyzetben tudjuk ezt választani?

Mikor volt a legutóbbi alkalom, amikor valamit annyira élveztél, hogy nem érdekelt, hogy hányszor tévesztesz ütemet, hányszor kell előröl kezdened mert valahogy elrontottad vagy belebuktál? Számodra mi ez a tevékenység? Ha már rég nem érezted magad így gondolj vissza a gyerekkorodra. Mi volt az a dolog, ami közben teljesen megfeledkeztél önmagadról és a külvilágról akár olyan mértékben, hogy elfelejtettél egész nap enni vagy inni? Mi kéne ahhoz hogy a jelenedben is megtaláljad azt, amit ennyire élvezel és ami ennyire inspirál? 

Mi kéne ahhoz, hogy amikor bármit kérsz az, akkor azt teljes sebezhetőségből tegyed? (Megengedve, hogy lehet, hogy elutasítanak, hogy megkapod, hogy számon kérnek, hogy azt mondják nem érdemled, hogy......) Tudnál-e magyarázkodás, indoklások nélkül kérni?

Milyen hozzájárulás tudok itt lenni ÉS milyen hozzájárulást tudok itt fogadni?

Valahányszor ellenállsz valaminek vagy elutasítasz valamit, az egyre inkább beragaszt és megrekeszt.
Mi mást választhatsz az ellenállás és elutasítás helyett?
Mi egyéb lehetséges?

Mi mást választhatsz, ami örömteli számodra?

Mennyi választást adsz magadnak, amikor abból a nézőpontból tekintesz az életedre, hogy vajon miképp fognak megítélni mások?

Mi van, ha nem arról van szó, hogy megszereljük azt, ami rossz benned?
Mi van, ha azért akarod megváltoztatni a dolgokat, mert észreveszed, hogy több is lehetne annál, ami van? Nem azért, mert rossz vagy?

SZERETNÉD MINDIG JÓL ÉREZNI MAGAD?
Derűsen, felszabadultan, magabiztosan, szeretettel eltelve, békével a szívedben? Reggel, délben, este, sőt délelőtt és délután és éjszaka is? A körülményeidtől függetlenül?

Hányszor alkalmazod ugyanazt a sémát, futod ugyanazokat a köröket és vársz egy teljesen más eredményt? Más eredményt csak más nézőpontból való megközelítéssel hozhatsz létre.
Mi van akkor, ha tulajdonképpen képes vagy kidolgozni azt, ahogyan neked működnek a dolgaid? Pusztán azzal, hogy felteszed magadnak a kérdést: Mi az, ami nekem itt és most működne?

 Mi lenne, ha depresszív napjaid csak városnézések lennének Sötétvárosban, és bármikor távozhatnál Vidámföldére bármikor?


Hány elvárásod van magad felé, hogy milyennek kellene lenned, milyennek nem kellene lenned, mit kellene elérned? Az elvárásaid bezárják a lehetőségeidet és összezsugorítanak. Mekkora felszabadulás és mekkora könnyebbség lenne neked és a testednek, ha abbahagynád önmagad nyomasztását, akár már most? 

Észrevetted azokat a helyzeteket (tér-űröket), amiknél nem vagy hajlandó nagyobbat létrehozni?  Mik ezek számodra? Kell, hogy legyen valamilyen tisztánlátás, az éberségnek egy szikrája, a lehetőség suttogása, aminek minden kételyen, félelmen, ellenálláson és a hajlandóság hiányán túl kell dominálnia.
Mit vagy hajlandó birtokolni és létrehozni?  

Mennyi érték van még a világban, amiről nem is gondolnánk? 

Milyen lenne egy olyan világban élni, ahol mindenki kedves lenne a másikkal? Mi van akkor, ha te vagy az, aki segíthet ennek a megvalósításában?

Mit élveznék ma, ami életkedvvel töltene fel? Mit játszhatok? Mivel szórakoztathatnám magam?

Milyen más eszközeid lehetnek, amit amit eddig ismertél?

Mi az amiben utol kell érnem magamat vagy másokat, mire használom hogy lelassítom az időt?

Ki vagyok én ma és milyen kalandok várnak rám? Itt van az egész nap előttem, bárki lehet ma még belőlem...

Mi lenne, ha azt választanád, hogy a felesleges terheidet leteszed, és könnyedén szárnyalsz a tudatosság szárnyán. Mi lenne ha ez nagyobb ajándék lehetne, mint amit eddig mertél remélni? Mi lenne, ha ez a családodnak is nagyobb ajándékot jelent, mint amit eddig tudtál adni?
Mi lenne, ha ez a világ számára is nagyobb hozzájárulás lenne? Tetszene ez az érzés neked?   

A függőségek mögött többnyire az a hiedelem húzódik,hogy nem vagyok elég -jó,okos,gazdag stb. Ez egy elég erős téves eszme. Mi az a könnyedség amivel ezzel kérdésben lehetek? Mi más is lehetséges? Mire használom ezt?

Aki csalódni akar az fog.
Hányszor kételkedtél a képességeidben és a módszereidben, mert olyannak akartál segíteni, aki nem akart változtatni, de te ezt nem ismerted el?

Milyen elvárásaid akadályozzák az elfogadást és a szabad áramlást, ami benne tart az ítélkezésben? Mit tettél életbevágóvá, vagy jelentőség-telivé sikerrel, eredményességével, hatásosságával kapcsolatban?  

Hajlandó lennél-e magabiztos és könnyed, örömteli lenni? 

Hol lehetek még nagyobb hozzájárulás bárkinek az életéhez örömmel és könnyedén? 

Továbbtanulás:
Kérdezd meg, hogy mi járulna hozzá a valóságodhoz ezek közül? És mi kéne, hogy oly könnyedén legyen rá pénzed, mintha zsemlét vennél? 
  
Milyen másik nézőpontból nézhetnék erre rá? 

Mi más lehetséges? 

Mi kellene ahhoz, hogy életed minden egyes pillanatában a választás áramlásával utazz és azt válaszd, ami számodra valódi ajándék? 

Milyen kérdéseket tennél még fel magadnak? :) Van kedved  hozzászólásban megosztani?