Harmónia

"A harmónia nem azt jelenti, hogy mi ketten örökké napsütésben élünk. A harmónia azt jelenti, hogy viharban is kapcsolódunk. Hogy nem engedjük el egymás kezét, akkor sem, ha ez lenne a könnyebb. Mert a szív nem engedi. Hogy kapcsolódunk a fájdalmunkon, a veszteségeinken, sérülékenységünkön keresztül is. Hogy őszinték vagyunk, akkor is, ha ez kockázatosnak tűnik. Hogy tudom, hogy tartasz, ha kell. És tudod, hogy tartalak, ha kell. A harmónia nem a látszat-béke. Nem az álarcok mögötti egykedvű közömbösség. Nem is nyomógombos öröm-mosoly. A harmónia alapja az őszinte és tiszta, segítő kapcsolódás örömök és küzdelmek közepette." (Lipták Anikó)

A szavak ablakok (vagy falak)

Szavaid ostorként csattannak lelkemen, kettőnk közé éket ver ítéleted. Mielőtt végleg eltávolodnánk, mondd, amit hallok, azt szó szerint értsem-e?

Mielőtt pajzsot rántanék magam elé, s megszólalna fájdalmam vagy félelmem, mielőtt szavammal falat építenék, mondd, amit hallok, azt szó szerint értsem-e?

A szavak ablakok vagy falak. Elítélnek vagy felszabadítanak. Célom: úgy szólni és úgy figyelni, ami mindenkinek a szeretetet jelenti.

Tudod, van, amit el kell mondanom, mert az igen fontos nekem. Ha szavaim nem tükrözik szándékaim, szabadnak maradnom segítesz-e?

Ha úgy tűnik, mintha szidnálak, ha úgy éreznéd, nem szeretlek, kérlek, ne a szavaimra figyelj, hanem a mögöttük megbújó érzésre!

Ruth Bebermeyer

Arról, hogy a dolgokat meg kell várni

"Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok - emberek, eszmék, helyzetek -, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek, eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok. Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen a tiéd. Várj, nagy erővel, figyelmesen, egész sorsoddal és életeddel." 

(Márai Sándor) 

 

Egy pillanat jelentősége

A tapintatról és a gyöngédségről (Márai)

A lelkekben van

A lelkekben van
A hely, ahol lehet a lehetetlen és tesz a tehetetlen.
Ahol igen van a lehetekben, s nincs nem az igenekben.
A hely, hol hit van az emberekben, s igaz minden "szeretlek"-ben.
Ott van a lelketekben, keressétek lelkesebben! :)

(Zagyi Adrienn Márta verse)

Együttérzés és az EMPÁTIA valódi értelme (videó)

 

Egy videót hoztam ma Nektek az empátiáról. Ide kattintva tekinthetitek meg.

Ismeritek?


"...annyira nyilvánvalóvá vált előttem: hogy nagyon sokunknak, itt ebben a teremben, és a halálsoron is majd' minden férfinak és nőnek, a saját együttérzésük magvai sohasem voltak öntözve. Hogy az együttérzés valójában egy velünk született emberi minőség. Jelen van minden egyes emberi lényben. De nagyon sajátos körülmények kellenek ahhoz, hogy az együttérzés aktiválódjék, felébredjen.
...
Manapság már ismerjük az idegtudománynak köszönhetően, hogy az együttérzésnek van néhány nagyon különleges minősége. Például: egy olyan ember, aki kifejleszti magában az együttérzést, amikor szenvedés közelébe kerül, akkor azt a szenvedést sokkal nagyobb mértékben érzi, mint sokan mások. Ugyanakkor sokkal hamarabb kerül vissza az alapállapotba. Ezt rugalmasságnak nevezik. Sokan azt hiszik, hogy az együttérzés leszív bennünket, de bizton ígérhetem Önöknek, hogy sokkal inkább kelt életre! 

Még egy dolog az együttérzéssel kapcsolatban: tényleg komolyan megnöveli az ún. idegi integrációt. Ugyanis az agy összes részét összeköttetésbe hozza. Még egy dolog, amit több kutató is felismert, az Emory-nél, a Davis-nél, stb., hogy az együttérzés erősíti az immunrendszerünket! Hűha, nagyon ártalmas világban élünk! (Nevetés) Legtöbbünk összehúzódik a sok pszicho-szociális és fizikai méreggel, a világunk mérgeivel szembesülvén. De az együttérzés, az együttérzés előidézése valójában mobilizálja az ellenállásunkat!

Tudják, ha az együttérzés ilyen jótékony számunkra, akkor felmerül bennem egy kérdés. Miért nem tanítjuk a gyerekeinknek az együttérzést? (Taps) Ha az együttérzés olyan jó nekünk, miért nem tanítjuk meg az egészségügyi dolgozókat együttérzésre, hogy képesek legyenek megtenni, amit elvárunk tőlük, azaz, hogy tényleg át tudják alakítani a szenvedést? És ha az együttérzés tényleg olyan jó nekünk, akkor miért nem szavazunk rá? Miért nem olyan embereket szavazunk be a kormányba akik rendelkeznek együttérzéssel, annak érdekében, hogy egy sokkal törődőbb világunk lehessen? Van egy mondás: "erős hátra és puha arcra van szükség". Borzasztóan erős hátra van szükségünk, hogy a körülmények közepette tartani tudjuk magunkat. Ez pedig a nyugalom mentális minősége.

Azonban egy puha arcra is szükség van -- arra, hogy képesek legyünk valóban nyitottnak lenni a való világ számára, hogy ne védjük le a szívünket."
...